Kiskunfélegyháza és környéke sok egyedi értéket és felfedezni érdemes élményt kínál az ide látogatóknak. Karakteres térségi vonásai közül kiemelkedik a város történelmi és kulturális öröksége. Egy rövid körsétát téve a városban számos műemlékre és látnivalóra bukkanhat a látogató.
A település páratlan összetételű gyógyvize, a térségben készült bio-termékek, valamint a természet közelsége igazi lelki "megtisztulást", valódi kikapcsolódást nyújt a zajos hétköznapokból. Kiskunfélegyháza egész évben gazdag programkínálattal, művészeti és kulturális eseményekkel, hagyományőrző rendezvényekkel várja látogatóit.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
Induljunk a Tourinform Irodától, ami az egykori Szabó-kúria helyén álló műemléképületben található.
align=left Első megállóhelyünk a város jelképeként emlegetett Városháza, mely szecessziós stílusban épült 1911-ben. A különös színvilág és a stilizált növényi formakincs leginkább a díszterembe lépőket lepi meg.
A külső falakon levő magyaros tulipános motívumok, majolikadíszítés a Zsolnay gyár termékei. A városháza a 45 méter magas tornyával a városközpont legszebb épülete.
Második megállónk közvetlen a városháza mellett található Móra Ferenc Művelődési Központ, mely egész év során változatos programokkal várja az érdeklődőket.
align=right Egy rövid séta után eljutunk a Kiskun Múzeumba, ahol különböző kiállításokat és Magyarország egyetlen börtönmúzeumát tekinthetik meg. Itt raboskodott a hajdani betyárvilág rettegett alakjainak egész sora.
A múzeum udvarán, azaz az egykori Kiskun Kapitányság udvarán állították fel az eredetileg 1860-ban épült, Pajkos Szabó-féle tornyos szélmalmot, melynek különösen szép faragott kőpadja van.
align=left Következő állomásunk a Móra Ferenc Emlékház. A XX. századi magyar próza klasszikusának szülőházában 1972-ben nyílt a Móra Ferenc életét és munkásságát bemutató múzeum. A XIX. század közepén készült nádtetős épületet 1979-ben felújították és újrarendezték.
Első szobájának tablói és személyes tárgyai Móra Ferenc életútját mutatják be. A gyűjtemény anyaga a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona.
Következő látnivaló a barokk stílusú Ótemplom, melyet 1749-ben kezdtek építeni. Köveit a közeli Kővágó-érből hozták. Bár 1753-ban már állt, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, s így újjá kellett építeni. Felszentelését 1761-ben végezte el a váci püspök.
1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott. A templom oltárképe Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg, melyet Fazekas Antal festett 1816-ban. A copfstílusú keresztelőkút 1780-ból, a rokokó szószék és mellékoltárok 1763-ból valók. A templom előtti két szobor is figyelemre méltó.
align=left A piactéren tovább sétálva a Hattyúház gyönyörű épületéhez jutunk. Az épület klasszicista kivitelezésére 1819 tavaszán Mayerhoffer János kapott megbízást. Az épületet 1819-20 között építették fel.
Petőfi Sándor édesapjának mészárszéke 1824-30-ig működött az épületben. Jelenleg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárnak ad helyet. A Hattyúház az oromzaton lévő hattyút ábrázoló kocsmacégérről kapta a nevét.
A Hattyúházzal szemben található egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor szobra. A Köllő Miklós által készített szobor eredetileg Kiskunfélegyháza testvérvárosa, Segesvár főterét díszítette. Az első világháború idején szállították Magyarországra.
A kiskunfélegyházi Szent István-plébániatemplom Pártos Gyula által tervezett, 1873-1880 között épült neoreneszánsz stílusú templom.
A zártsorú főutcán áll. 2008-ban kapott műemléki védelmet. A templomkertben látható egy Szentháromság-oszlop és egy Szent család-oszlop, 2006-ban avatták fel Szent István bronzszobrát.
Célállomásunkhoz a Szent János téren keresztül vezet utunk, ahol Nepomuki Szent János Városházára néző szobrával találkozhatunk.
FÜRDŐKULTÚRA
align=left A Városi Fürdő családias hangulatú, füvesített, örökzöld és lombhullató fákkal teli környezetben, mintegy 25.000 m2 területen négy kültéri és három beltéri medencével várja vendégeit.
Az ide látogatók jólétéről a vendéglátás, salakos teniszpálya, strandröplabda-pálya és éjszakai fürdőzési lehetőség gondoskodik egész évben.
align=right
ÁLLANDÓ PROGRAMOK
VÁROSTÖRTÉNET
align=left A Duna-Tisza köze homokhátságára a tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király telepítette le 1239-ben. A nomád életmódot folytató kunok katonai szolgálataikért cserébe IV. László királytól jelentős kiváltságokat: jogszolgáltatási és igazgatási autonómiát nyertek. A XIV. században, az időközben letelepedett, keresztény hitre tért népesség az Alföld magyarok által gyéren lakott területein, többek között Félegyháza környékén élt.
Helységünk létezését először 1389-ben kelt királyi oklevél említi "Feledhaz" néven. E középkori falut és a környékén levő kun földek egy részét Zsigmond király feleségének Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt lakókat királynéi kunoknak tekintették. 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, s a vidék több mint 200 évre lakatlan pusztává változott.
A török kiűzése után a terület a Német Lovagrend birtokában került. A Lovagrend a lakatlan terület benépesítését 1743-ban engedélyezte.Félegyháza 1743-dik évi megtelepítőinek 60 %- a Jászságból, és a Kunságból , 40 %-a az ország más vidékeiről származott. 1745-ben - mint a Jászkun Kerület egyik települése- a község részt vett a jászkun redemptióban s a hajdani kun kiváltságok folytatásaként igazgatási és jogszolgáltatási önkormányzatot, szabadparaszti jogállást nyert.
align=right A település lakóinak személyes szabadsága , a tulajdon szabad bírhatása, és az önkormányzat következtében kibontakozó fejlődés nagy vonzerőt gyakorolt a későbbi beköltözőkre. Félegyháza népessége a telepítő 219 családról 100 év alatt 1089 családra 17.000 személyre gyarapodott.
A fő közlekedési utak melletti község 1753-ban már 8 kiskun település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja. 1774-ben elnyert mezővárosi szabadalma évi 4 országos vásár megtartását engedélyezte, ami tovább növelte központi szerepkörét és vonzását.
A gyorsan fejlődő város gazdasági életét a földművelésre és a nagymértékű külterjes állattartásra alapozta. Szélmalmok sora őrölte a jóminőségű gabonát, fejlődött a kereskedelem és a céhes ipar. A városközpont arculatát ma is meghatározza az 1772-ben épült kereskedőház és a hajdani mészárszék klasszicista épülete.
A városiasodó település tornácos, kúria jellegű, paraszt-polgári házait, fésűs beépítési módját, a század végén - a városközpontban és a Kossuth utcán - díszes emeletes házak, zártsoros építési mód váltotta fel.
1876-ban a kiváltságolt Kiskun Kerület beolvadt a vármegyékbe, de Félegyháza, járási székhelyként továbbra is megtartotta központi szerepkörét, amelyet kiépülő iskolahálózata és a század végére kialakult vasúti csomópont jellege tovább erősített.
align=left Korszerű üzlethálózat alakult, egyre nagyobb teret nyertek a részvénytársaságok: elsőként a gőz és villanymalmok és a pénzintézetek. A századforduló évtizedeiben Félegyháza "iskolavárossá" fejlődött, s jelentős részt vállat a régió tanító -és tanítónőképzésében, a gimnáziumi és ipari oktatásában. Polgári leányiskolája 1895-től 50 éven át működött. A két világháború között nagymértékben fejlődött az elemi népiskolai hálózat, különösen a nagyhatárú település tanyai iskolahálózata.
Kiskunfélegyháza lakossága 1949-ben 31.470 fő. A városiasodás gazdasági alapját nagyobb részben továbbra is a mezőgazdaságban, kisebb részben az állami ipari üzemekben megtermelt jövedelem biztosította. Tovább fejlődött az infrastruktúra. A városközponthoz csatlakozó többszintes épületek csoportos elhelyezésével kialakultak a lakótelepek. Szélesebb körű lett az egészségügyi ellátás. Az 1950-ben átadott közkórház akkor 120, ma 275 ágyas korszerű egészségügyi intézmény.